Amatőr Tollas Club
Sportolj velünk!
A tollaslabda szabályzata
A tollaslabdázás játéktere (a pálya) téglalap alakú terület, melynek befoglaló főméretei: 13,40 x 6,10 m. Az ábra szerinti vonalazás 40 mm vonalvastagsággal és fehér vagy a padló színétől elütő színnel kell hogy készüljön. A versenyszerű tollaslabdázás ma már kizárólag fedett pályákon (teremben) folyik, szabadidősport céljára azonban létesíthető pálya szabadtéren is, ahol azonban ügyelni kell arra, hogy lehetőleg szélmentes helyen, sík területen készüljön. A tollaspabda pálya tartozéka a háló, a hálótartó oszlopokkal. A hálótartó oszlopoknak a pálya felezővonala és a páros pálya oldalvonalai találkozási pontjain kell állniuk. Az oszlopok hossza 1,55 m, anyaguk fa vagy fém, megfelelő szilárdságúak ahhoz, hogy a hálót az előírt magasságban és feszességgel megtartsák.A háló sötét színű, vékony fonalból egyenletes szemsűrűséggel, 15 - 20 mm szemnagysággal készül 760 mm szélességgel. felső szélén áthajtottan 75 mm széles fehér szalag, mely a feszítőkötelet is körbeveszi. A háló felső szélének a játéktér felületétől számítva a játéktér középvonala fölött 1,524 m az oldalvonalak fölött 1,55 m magasságban kell lennie.A sportkereskedelemben kapható hálók és hálótartó oszlopok fenti feltételeknek megfelelnek, az oszlop esetleges házilagos előállítása során pedig törekedni kell arra, hogy megfeleljenek. A labda alapvetően kétféle kivitelű lehet, vagy eredeti tollakból (16db) készül, vagy műanyagból. Súlya legfeljebb 5,50 gramm lehet, múanyag labda esetében max. 10% eltéréssel, repülési tulajdonságaik azonban meg kell, hogy egyezzenek. Ennek ellenőrzése úgy történhet, hogy a labdát az alapvonalról alsó tenyeres ütéssel, az oldalvonalakkal párhuzamosan megütve annak a túlsó alapvonal előtti 530 és 990 mm között kell talajt érnie (egyszerűbben a páros hátsó adogatóvonal, plusz-minusz 23 cm). A tollaslabda ütő méreteit a nemzetközi szabályok korlátozzák, ezeket a korlátokat az ütőt gyártó cégek pontosan ismerik és betartják, tehát a kereskedelmi forgalomba kerülő ütők általában megfelelnek a szabályoknak. Az ütő kiválasztásánál célszerű tehát egyéb szempontokra figyelni, ilyenek a rugalmasság, a húrozás feszessége, stb. Egyes játékban adogatásnál az érvényes felület az elülső adogatóvonal, a megfelelő (jobb vagy bal) oldali belső oldalvonal, az alapvonal és a középvonal által határolt terület. Az adogató és fogadó játékos saját térfele érvényes felületének bármely pontján állva végezheti el az adogatást illetve a fogadást, azonban vonalra nem állhat.Egyes játékban, labdamenet közben az érvényes felület a háló, a belső oldalvonalak és az alapvonal által határolt terület.Páros játékban adogatásnál az érvényes felület az elülső adogatóvonal, a megfelelő (jobb vagy bal) oldali külső oldalvonal, a belső alapvonal (páros adogatóvonal), és a középvonal által határolt terület. Az adogató és fogadó játékos saját térfele érvényes felületének bármely pontján állva végezheti el az adogatást illetve a fogadást, azonban vonalra nem állhat. Az adogató és a fogadó partnere saját térfelének bármely pontján állhat, de elhelyezkedésével sem partnerét, sem az ellenfelet nem akadályozhatja a kilátásban. Páros játékban, labdamenet közben az érvényes felület a háló, a külső oldalvonalak és az alapvonal által határolt terület. Ezen belül a játékostársak tetszés szerinti sorrendben üthetik meg a labdát, azonban egy játékos nem érintheti kétszer egymás után a labdát, és a partnerek nem üthetnek kzvetlenül egymás után a labdába úgy, hogy közben az ellenfél valamelyik játékosa ne érintette volna azt. A játék megkezdése előtt a szembenálló felek sorsolnak, és a választás jogát elnyerő játékos az első adogatás vagy az első fogadás vagy valamelyik térfél választása között dönthet. A sorsolásban vesztes fél a fennmaradó lehetőségek közül választhat. A tollaslabda sportágban a játékindító ütést (adogatást) csak alsó megütéssel lehet teljesíteni úgy, hogy a labda találati pontjának az adogató játékos derékmagassága alatt kell lennie, az ütő egyetlen pontja sem lehet magasabban, mint az ütőt tartó kéz legalacsonyaban levő része (egyértelműen "lógatott" helyzet), az adogató játékosnak a megfelelő adogatótéren belül, mindkét lábával a talajt érintve kell állnia (vonalra nem állhat) a labda megütése pillanatáig. A labdát a fejrészen kell megütni, az ütő nem érintheti a kosarat. A játszmakezdő adogatást mindig a jobb oldali adogatóudvarból (térnegyedből) kell teljesíteni az átlósan szemben lévő, ugyancsak jobb oldali adogatóudvarba, ezt követően az adogató fél nulla és páros pontszámánál a jobb, páratlan pontszámnál a bal oldali adogatóudvarban történik az adogatós illetve a fogadás. Az adogatás megtörténte után a szemben álló játékosok felváltva ütik a labdát mindaddig, míg hiba nem történik, vagy a labda játékon kívül nem kerül. A tollaslabda sportágban csak az adogató fél nyerhet pontot, ha elveszíti a labdamenetet, az adogatós joga átszáll az ellenfélre az aktuális pontállás változása nélkül. Egy játszma a férfi egyes versenyszámban 15 pontig, női egyes versenyszámban 11 pontig tart, amennyiben nem kerül sor a játszma meghosszabbítására. Amennyiben férfi egyesben 13:13 vagy 14:14 eredmény áll elő, az adott pontszámot először elérő játékosnak jogában áll a játszma meghosszabbítását kérni. A lehetséges hosszabbítás 13:13 állásnál 5 pont; 14:14 állásnál 3 pont. Ha az arra jogosult játékos 13:13 állásnál nem kért hosszabbítást és előáll ugyanabban a játszmában a 14:14 pontállás, ismét megnyílik a hosszabbítás kérésének lehetősége a 14. pontot előbb elérő játékos előtt. Amennyiben a játszma során volt lehetőség hosszabbítás kérésére és az arra jogosult játékos nem élt a hosszabbítás jogával, a játszma a 15. pont elérésével (egy pont előnnyel is) véget ér. Ugyanígy hosszabbítás esetén az 5. (3.) pont elérésével a játszma véget ér.Női egyes versenyszámban a játszmahosszabbítás elvei azonosak a férfi egyesnél alkalmazottakkal, azonban 9:9 állásnál lehet 3 pont, 10:10 állásnál 2 pont hosszabbítást kérni.Aki egy játszmát megnyer, a következő játszmában, térfélcsere után adogatóként kezdi a játszmát. A tollaslabda sportágban általában két nyert (tehát legfeljebb három) játszmáig tartanak a mérkőzések.Amennyiben az első két játszmát nem ugyanaz a játékos nyeri meg, döntő játszmára kerül sor. A döntő játszma előtt öt perc pihenő illeti meg a versenyzőket, melytől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha arról mindketten lemondanak. A pihenő leteltével a döntő játszma újabb térfélcserével kezdődik, majd a játszma újabb térfélcserével kezdődik, majd a játszma közepén (féfi egyesben a 8., női egyesben a 6. pont először történő elérésekor) újabb térfélcserét kell végrehajtani. Amennyiben a térfélcserét nem hajtják végre a fenti pontállásnál, azonnal meg kell tenni, amikor a tévedés kiderül, azonban az addig elért pontok érvényben maradnak. A játszmakezdő adogatást a jobb oldali adogatóudvarból kell teljesíteni átlósan a szemben lévő térfél jobb oldali adogatóudvarába. Ha az adogató játékos megnyeri a labdamenetet, ugyanaz a játékos fogja a következő adogatást elvégezni, de a bal oldai adogatóudvarból. Amennyiben a játszmát kezdő adogató elveszíti a labdamenetet, az adogatás joga átszáll az ellenpár fogadáskor job oldalon állt tagjára, aki midnaddig adogat felváltva a jobb, majd a jobb oldali adogatóudvarból, amíg a pár nyeri a labdamenetet. Ha elvesztik a labdamenetet, az adogatás joga a partnerét illeti meg mindaddig, amíg nyerik a labdamenetet. Ezt követően újra az ellenpár kapja meg az adogatás jogát, ahol hasonló elvek alapján a páros mindkét tagja adogat. A játékosok elhelyezkedésére vonatkozó legfontosabb szabály a páros játékban, hogy a játszma kezdetén a jobb oldali adogatóudvarban álló (és ott adogató vagy fogadó) játékos minden nulla és páros saját pontszámnál a jobb oldali adogatóudvarban köteles elhelyezkedni, akár adogat a páros, akár fogad. Értelemszerűen páratlan saját pontszám esetén a pár felállása fordított. Valamennyi páros (férfi, női, vegyes) versenyszámban egy játszma 15 pontig tart, amennyiben nem kerül sor hosszabbításra. A játszma meghosszabbításának szabályai azonosak a férfi egyes versenyszámnál leírtakkal. 1. A JÁTÉKTÉR
2. A HÁLÓ ÉS A HÁLÓTARTÓ OSZLOPOK
3. A LABDA
4. AZ ÜTŐ
5. ÉRVÉNYES JÁTÉKTÉR FELÜLETEK
6. A SORSHÚZÁS
7. AZ ADOGATÁS
8. A JÁTÉK MENETE EGYES JÁTÉKBAN
9. A JÁTÉK MENETE PÁROS JÁTÉKBAN